Mi befolyásolja egy ház energiafelhasználását?

A kérdés könnyen megválaszolható, de akkor vajon miért épül annyi energiafaló épület még a mai nap is? Miért fogyaszt el fűtésre egy hagyományos ház 80-90%-kal többet, mint egy passzívház?
Mert ahhoz szoktunk, hogy az energia olcsó, az energia megtakarítása pedig drága épületet eredményez. Ezért lakásépítésnél az energiatakarékosság az utolsó szempontok között kapott helyet, ha egyáltalán kapott. Sokkal fontosabb volt a ház mérete és az optika. Sok ember ezért többet költött például a fürdőszobájára, mint a háza hőszigetelésésre. Az idők azonban változnak. Az eddig olcsó fosszilis energiakészletek apadása egyre érzékelhetőbbé válik, ami árukat is meglehetős progresszivitással emeli; az energiatakarékos megoldások pedig megfizethetők lettek, elérhető közelségbe kerültek az átlag emberek számára. Az energiahatékony építés csúcsát fémjelző házak a passzívházak. Mind az építészeknek, mind a gépészeknek, a tervezés minél korábbi stádiumában rá kell világítaniuk azon befolyásoló tényezőkre, melyek beruházási költségkihatás nélkül hatással vannak az épület későbbi fogyasztására. Ezek közül a két legfontosabb a kompakt épülettest előnyben részesítése és a megfelelő tájolás elérése.

Nem egy megbízónál, de sok építésznél is a vezérelv, hogy a látványnak kell szexinek lennie. A megbízók viszont sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy nagymértékben tagolt épületet csak a leggazdagabbak engedhetnek meg maguknak. Jó lenne rávezetni őket, hogy egy épületben ne elsősorban a látványt, hanem sokkal inkább a belső értékeket, és ezek között is az olcsó fenntarthatóságot találják ?szép?-nek.
Egyszerű példa: 100 m2 alapterületet el lehet érni 10 m x 10 m-es és 20 m x 5 m-es alaprajzzal is. Az első esetben a külső fal hossza 40 m, a másodikban 50 m. Az elnyújtott forma az előbbi példában 25%-kal több fal- és ablakfelületet jelent, ezzel növelve a beruházási költségeket, illetve a hűlő felületet és ezáltal a fűtési költségeket is. Mind a beruházás, mind a fenntartás drágább. Minden kiugrás és beugrás ? energetikai szempontból indokolatlanul - ugyanígy növeli a termikus burok felszínét. Ezt nem csak a vízszintes, hanem a függőleges metszeteknél is figyelembe kell venni. Egy 120 m2-es egyszintes és egy 2 x 60 m2-es kétszintes épület külső felszíne között is jelentős az eltérés. Az egyszintes épület alsó és felső hűlő felülete összesen 240 m2, a kétszintesé ennek csak a fele: 120 m2. Minden kiszögellés, mint például egy "mediterrán" tornyocska, vagy beugrás, mint az épületbe "bemélyített" földszinti terasz vagy garázs lehet ugyan szép vagy praktikus, de mégis nagyon drága mulatság.