Szellőzőrendszer, létszükség vagy opció?

A szellőztetés egyaránt szolgál komfort- és energetikai célokat. A passzívház-szellőztető rendszer folyamatos, irányított levegőcserét biztosít a lakóterében.  Azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (háló-, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a terhelt levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. Az előszoba és a - szobában található - lépcsőház átáramlási tartomány, légbefúvás, illetve -elszívás nélkül. Ez az úgynevezett átöblítéses szellőztetés gondoskodik a lakás teljes körű szellőztetéséről. A célzott légáramirányok pedig biztosítják, hogy a friss levegő áramoljon keresztül a lakáson, a fáradt levegő ne jusson vissza, hanem közvetlenül elszívásra kerüljön. 
A beérkező levegő egy filteren keresztül jut a lakásba, mely a por és a pollenek nagy részét kiszűri, ily módon tisztább levegőt enged be, mintha az ember kinyitná az ablakot. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, megszünteti a párakicsapódást, megakadályozza a penészedést. 
Emellett a rendszer közel hússzor annyi energiát tart meg, mint amennyi üzemeltetéséhez szükséges! A kifújt levegőben lévő hőenergia nagy részét (mintegy 90%-át!) - egy keresztáramú, ellenáramú vagy rotációs hőcserélő segítségével - átadja a beszívott friss levegőnek. A 0 °C-os friss levegőt például a lakótérből elszívott 20 °C-os levegő 18 °C-osra előmelegíti, miközben a kifújt levegő hőmérséklete lecsökken 12 °C körülire. Ez a rendkívül hatékony hővisszanyerés jelentősen csökkenti a szellőztetési hőveszteséget, azonban teljes egészében még nem fedi le egy passzívház szükséges fűtési energiaszükségletet. A szellőztető berendezésbe elvileg nem juthat be -3 °C-nál hidegebb levegő, mert az esetlegesen keletkező kondenzvíz akkor megfagyhatna, és tönkretehetné a berendezést. Az előmelegítésre három különböző lehetőség is van: elektromos fagymentesítés, levegő-talaj hőcserélő vagy folyadék-talaj hőcserélő használata. Az utóbbi két megoldást nyáron a beszívott friss levegő előzetes lehűtésére is felhasználhatjuk.
A légbeszívásnál két dolgot kell megoldani, a levegő szűrését, illetve a fagymentesítést. A piacon elérhetők kifejezetten erre a célra kifejlesztett speciális légbeszívó dobozok. Levegő-talaj hőcserélő esetében, amikor a levegőt maga a föld alatt vezetett légcsatorna temperálja, a légbeszívó doboz feladata az eső- és rovarvédelem, illetve a szűrő minél egyszerűbb kicserélhetőségének biztosítása, valamint a fals-levegő beszívásának megakadályozása. 
A levegő-talaj hőcserélővel szemben az elektromos fagymentesítő és a folyadék-talaj hőcserélő jellemzően a termikus burkon belül helyezkedik el, a termikus burok és a szellőztető berendezés közötti csőszakasz része. Az eső- és rovarvédelemre ebből következőleg nem kell figyelemmel lenni, viszont rendelkeznie kell a kondenzvíz kicsapódásának elkerüléséhez szükséges minőségű és mértékű szigeteléssel. Az egyszerű körbeszigetelés ebben az esetben nem megoldás, mert a szabályozása és a szűrőcsere hozzáférhető kell maradjon.
Az elektromos fagymentesítő elektromos szál segítségével közvetlenül melegíti fel a levegőt. Ezen a légbeszívó dobozon be lehet állítani, hogy milyen hőmérséklettartományban végezze a fagymentesítést. Például -5 és + 10 °C-között be lehet állítani, hogy hány fok alatt kapcsoljon be. Fogyasztása éves viszonylatban nem túl magas, mivel például 0 °C-ra állítva, ami fagymentesítéshez elégséges, csupán az év azon részében fog üzemelni, mikor 0 °C alatti a hőmérséklet.
Folyadék-talaj hőcserélő alkalmazásánál a földbe lefektetett 60-100 m hosszú DN 32-es PE-csőben keringő SOLE-folyadék a közvetítő médium, ezt a csövet kell közvetlenül rácsatlakoztatni a légbeszívó dobozra. Ezzel a rendszerrel  -hasonlóan a levegő-talaj hőcserélőhöz - a fagymentesítésen túl nyáron hűteni is lehet a beszívott levegőt. Ennek megfelelően két kapcsoló is található ezen a típusú beszívó dobozon. Az egyikkel a téli fagymentesítést, például -5 °C és + 10 °C között, a másikkal a nyári hűtést, például +15 °C és + 30 °C között lehet szabályozni.

Légmozgás
Energetikailag  -mivel egy passzívházban a szellőztetés mindig hővisszanyeréssel együtt történik- kevésbé légtömör épületnek nagyobb a szellőztetési hővesztesége, hiszen a hővisszanyerő csak azt a levegőt képes hasznosítani, amely rajta keresztül áramlik át. A nem megfelelő légtömörség emellett a szellőztetés elvi stratégiáját is alááshatja. A modern megoldásokra ugyanis az átöblítéses rendszer a jellemző. Azaz bizonyos helyiségekbe csak befúvás, más helyiségekből pedig csak elszívás történik, s vannak szobák befúvás és elszívás nélkül is, az úgynevezett átáramlási tartományok, mint például az előszoba. Nem elégséges légtömörség esetén - kontrollálatlan légáramok miatt - áramlási rövidzárak keletkezhetnek, amelyek meggátolhatják a lakás légátöblítésének tervezett lefolyását.

Talán meglepően hangzik, de a légtömörség kérdése elsőrendűen nem energetikai, hanem állagmegőrzési kérdés. A légtömörség nem megfelelő értéke esetén, télen a relatív sok nedvességet tartalmazó meleg levegő egy része a réseken keresztül lassan eltávozik a fűtött épületből. Útja során, amely a falszerkezeten és a szigetelőanyag résein keresztül vezet, hőmérséklete egyre csökken, és egyre kevesebb nedvességet képes megtartani. Egy része kikondenzálódik, nedvesítve magát a falszerkezetet.
A stuttgarti Institut für Bauphysik mérése alapján +20 °C-os beltéri, -10 °C-os kültéri hőmérséklet és 20 Pa nyomáskülönbség esetén - ami kettes, hármas szélerősségnek felel meg - 1 mm-es rés méterenként 800 g kondenzvíz kiválását okozta az épületszerkezet belsejében. Összehasonlításképp egy 2,3 m sd-értékű párafékező fólia 5 g nedvesség diffúzióját engedi csak meg. Ez 1600-szoros különbség. Ezen adatok alapján minden épülettípusnál -nem csak a passzívházak esetében - törekedni kell a minél jobb légtömörségi érték elérésére.

Összefoglalva: Hővisszanyerős szellőztető berendezés nélkül nem létezhet passzívház, mivel az egész koncepció és energetikai számítás erre épül. Egy hagyományos épület természetesen működik ilyen berendezés nélkül. Egy szellőző rendszer tízszer annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges, de a bekerülési költséget figyelembe véve ha csak ezt a szempontot tartjuk fontosnak akkor relatív nagy megtérülési idővel számolhatunk. Az energetikai kérdés mellett fontos érv lehet még a komfort is. Ablaknyitogatással nem tudjuk elérni azt a levegőminőséget amilyet el lehet érni egy géppel. Arról nem beszélve hogy mennyi por és szennyeződés kerül be a lakásba az nyitott ablakon keresztül. Aki egyaránt fontosnak tartja az energiatakarékosságot és a kellemes lakókomfortot, annak mindenképpen javasolt ilyen berendezés üzemeltetése.